Búvárkodás a Hegyeshalmi-tóban
A tó
Az ország észak-nyugati részében élők részére a védett vizi búvárkodás nagyszerű lehetősége a Hegyeshalmi-tó. Hegyeshalom mellett egy érdekes formájú, nagy kiterjedésü tó található. A 76 hektáros bányatavat a sok évtizedes intenzív kavicskitermelés hozta létre, legnagyobb részét horgászhelyként, illetve üdülőközpontként hasznosítják. A bányató a közel 25 méteres mélységével és a benne elsüllyedt kotró-szállító roncsaival - annak ellenére, hogy a mélyben télen-nyáron alig 6-8 fokos a víz - az elmúlt évtizedekben népszerű merülöhellyé vált a búvárok körében, s sok távolabb lakó búvároktató, búvárklub is rendszeresen felkeresi mélymerülési gyakorlás céljából.
Az ország észak-nyugati részében élők részére a védett vizi búvárkodás nagyszerű lehetősége a Hegyeshalmi-tó. Hegyeshalom mellett egy érdekes formájú, nagy kiterjedésü tó található. A 76 hektáros bányatavat a sok évtizedes intenzív kavicskitermelés hozta létre, legnagyobb részét horgászhelyként, illetve üdülőközpontként hasznosítják. A bányató a közel 25 méteres mélységével és a benne elsüllyedt kotró-szállító roncsaival - annak ellenére, hogy a mélyben télen-nyáron alig 6-8 fokos a víz - az elmúlt évtizedekben népszerű merülöhellyé vált a búvárok körében, s sok távolabb lakó búvároktató, búvárklub is rendszeresen felkeresi mélymerülési gyakorlás céljából.
Búvárkodás
A Hegyeshalmi bányatóban a Győri Búvár Sport Egyesület kínál merülési lehetőséget minden érdeklődő búvár számára, merülés előtt velük kell egyeztetni. A tóban történő búvár merülés merülési engedélyhez kötött. A Győri Búvár SE lehetőséget kínál az általa bérelt és kialakított partszakaszon a merülésre, felszerelés bérlésre.
Az autókkal a partig le lehet állni, könnyítve a felszerelések szállítását. A parton betonozott, árnyékolt asztalhely és tűzrakó áll rendelkezésre. Több napos túra esetén sátorhelyek is biztosítottak. Kellemes (kb. 60m) séta után kiépített „pottyantós” WC található.
A nyári hónapokban szinte minden hétvégén tartózkodnak kint klubtagok, előzetes egyeztetéssel a palacktöltés is megoldható. (egyéb esetben a győri telephelyen)
Felszerelés kölcsönzés szintén a győri telephelyen.
A víz alatt kiépített pálya várja az ide látogató búvár vendégeket. A merülő helyet a Győri Búvár SE tagjai rendszeresen karbantartják és tisztítják, kérnek minden búvárt, hogy vigyázzatok rá Ti is!
Megközelítés:
A merülő hely megközelítése: Pontos kordináta: N47° 53' 37.86", E17° 9' 2.1"
Budapest irányából az M1-es autópályán kiválóan megközelíthető, a legelső Hegyeshalom táblánál kell letérni, onnan tovább követni a Hegyeshalom táblákat.
Beérkezvén a településre a jobbkéz felől eső 2. templomnál el kell fordulni balra a kereszteződésben, ez a Kossuth L. utca. Ezen kell tovább haladni, át a vasúti átjárón, majd átmegy az út az M1 felett. A felüljáróról leérkezve kb. 500m után balra az első homokúton be kell fordulni balra, ez már a tóhoz visz
Beérkezvén a településre a jobbkéz felől eső 2. templomnál el kell fordulni balra a kereszteződésben, ez a Kossuth L. utca. Ezen kell tovább haladni, át a vasúti átjárón, majd átmegy az út az M1 felett. A felüljáróról leérkezve kb. 500m után balra az első homokúton be kell fordulni balra, ez már a tóhoz visz
Hegyeshalomról:
Hegyeshalom Nagyközség Győr-Moson-Sopron megyében a Mosoni-síkság természeti környezetben helyezkedik el, elsősorban határátkelőhelyként ismert.
Hegyeshalom Nagyközség a Bécs-Budapest vasúti fővonal, az egyes számú (E-5) főútvonal, valamint az M-1-es autópálya által bezárt szögben hazánk észak-nyugati peremén Ausztria szomszédságában fekszik. Új autóutas kapcsolata -M-15- van Rajkán keresztül Szlovákiával is. Hegyeshalom történetét elsősorban földrajzi helyzete határozta meg. A nagyközség a több ezer éves (királyi út) mentén egyaránt fontos volt az Imperium Románum, majd a népvándorláskor népei és az ezer éves Magyarország számára. II. Endre 1217-ből származó adománylevele már Hegelshalmként említi, amely név egy csúcsos tetejű dombra utal. A halmon felépült római katolikus templomot annak idején Szűz Mária (Sancta Maria) tiszteletére szentelték. Ennek német nyelvű változatából származtatható a Sammaria -Sommerein elnevezés (Sommerein an der Strass).
Hegyeshalom nagyközség több mint 200 éves címerében a strucc a gyorsaság és az éberség királyi tulajdonságát jelképezi, az ezüst patkó pedig a jómódnak, jó szerencsének a szimbóluma. Évszázadokig vegyes, majd főként német nemzetiségű falu. A nagyközség máig kétvallású. A műemlék római katolikus templom és az evangélikus gyülekezet 1850-ben felszentelt temploma ennek kifejezője. A 20-30-as évek jelentős fejlődése után a II. világháború és az 1946-os német származású lakosság szervezett kitelepítése súlyos veszteséget eredményezett.
Az egykori útifaluból a XXI. századra sokutcás polgári település alakult ki, jelentős infrastruktúrával. A település déli határán mintegy 75 hektáron fekvő bányató a horgászok, strandolók, szörfözők, búvárok kedvelt nyári találkozási helye. A gyerekek, felnőttek kedvenc sportolási, pihenő -és szórakozási helye a Stettni-tó és környéke. A Hegyeshalmi Vasutas Sporthorgász Egyesület pihenőházas otthona is.
Hegyeshalom Nagyközség a Bécs-Budapest vasúti fővonal, az egyes számú (E-5) főútvonal, valamint az M-1-es autópálya által bezárt szögben hazánk észak-nyugati peremén Ausztria szomszédságában fekszik. Új autóutas kapcsolata -M-15- van Rajkán keresztül Szlovákiával is. Hegyeshalom történetét elsősorban földrajzi helyzete határozta meg. A nagyközség a több ezer éves (királyi út) mentén egyaránt fontos volt az Imperium Románum, majd a népvándorláskor népei és az ezer éves Magyarország számára. II. Endre 1217-ből származó adománylevele már Hegelshalmként említi, amely név egy csúcsos tetejű dombra utal. A halmon felépült római katolikus templomot annak idején Szűz Mária (Sancta Maria) tiszteletére szentelték. Ennek német nyelvű változatából származtatható a Sammaria -Sommerein elnevezés (Sommerein an der Strass).
Hegyeshalom nagyközség több mint 200 éves címerében a strucc a gyorsaság és az éberség királyi tulajdonságát jelképezi, az ezüst patkó pedig a jómódnak, jó szerencsének a szimbóluma. Évszázadokig vegyes, majd főként német nemzetiségű falu. A nagyközség máig kétvallású. A műemlék római katolikus templom és az evangélikus gyülekezet 1850-ben felszentelt temploma ennek kifejezője. A 20-30-as évek jelentős fejlődése után a II. világháború és az 1946-os német származású lakosság szervezett kitelepítése súlyos veszteséget eredményezett.
Az egykori útifaluból a XXI. századra sokutcás polgári település alakult ki, jelentős infrastruktúrával. A település déli határán mintegy 75 hektáron fekvő bányató a horgászok, strandolók, szörfözők, búvárok kedvelt nyári találkozási helye. A gyerekek, felnőttek kedvenc sportolási, pihenő -és szórakozási helye a Stettni-tó és környéke. A Hegyeshalmi Vasutas Sporthorgász Egyesület pihenőházas otthona is.
www.buvarkodj.com a búvártúrák, búvártanfolyamok, búvárfelszerelések gyűjtőoldala -Itt minden búvár,búvároktató és búvárbolt megtalálja a számítását
Megosztás:
