Hidegben is kellemesen
– Mit tegyünk, hogy ne fázzunk merülés közben?
Akár az Antarktisz jégtömbje alatt, akár egy hideg vizű úszómedencében úszol, annak titka, hogy miként maradhatsz a víz alatt melegen, ugyanaz. Íme, a hasznos tudnivalók: Michael Lang szerint, a Föld leghidegebb tengerében merülve is melegen maradhatsz. Ő már pedig csak tudja, hiszen mint a Smithsonian Intézet és a National Science Alapítvány természettudósa és hivatásos búvárja, kutató merüléseket vezet az Antarktisz jégsapkája alatt, ahol a víz hőmérséklete a tényleges fagypont alatt van (a sótartalom miatt akár -2 Celsius fokos is lehet és nem fagy meg). Véleménye szerint manapság semmi okunk sincs rá, hogy lehûljünk a víz alatt, csak a körülményeknek megfelelően kell kiválasztani a felszerelést. Ha Langnak ilyen szélsőséges körülmények között is sikerül melegen maradnia, jórészt közönséges felszereléssel, neked a leghidegebb tóban, barlangban vagy tengerben is úgy kellene érezned magad, mintha fürdőkádban lubickolnál.
A búvároknak még a trópusokon is védekezniük kell a hőveszteség ellen, pedig ott a víz hőmérséklete elérheti vagy meghaladhatja az igen meleg 27 fokot. Ez azért van, mert a víz annyira jól vezeti a hőt, hogy vízben kb. 26-szor gyorsabban hűl le a tested, mint a levegőn. Például a 27 fokos víz olyan gyorsan hűti le a meztelen testet, mint a 6 fokos levegő. Ezért van szükséged védelemre, még melegebb éghajlati viszonyok között is, különösképpen ha 2-3 merülésnél is többet merülsz egy nap.
Ha többnapos búvártúrán veszel részt és nem elég óvatosan óvod a tested hőjét, ahogy telik a hét, egyre inkább legyengülsz és ha más nem - elmegy a kedved a búvárkodástól. Ha már éreztél késztetést arra, hogy a búvárcuccot felcseréld egy homokos tengerparti nyugágyra a drága búvártúrád negyedik napján, ennek oka valószínűleg a "csendes hypothermia" (vagyis a normálisnál alacsonyabb testhőmérséklet) volt. Lehet, hogy nem fázol, de elillant belőled a hő. Nemcsak a kényelmed forog kockán. Veszélyei is vannak annak, ha lehűlsz merülés közben és még a klinikai kihűlés szélsőséges eseténél is fenyegetőbb veszély érhet, mondja Dr. Tom Neuman, a San Diegoi California Egyetem orvos professzora és a keszonbetegségek ottani gyógyászati központjának igazgatója. Véleménye szerint az áthűlt búvár legfőbb gondja az, hogy kellemetlenül érzi magát és ostobaságot csinálhat. Azt mondja, ez olyan érzés, mintha megpróbálnál valami bonyolultat és komolyat csinálni és valaki ebben készakarva megakadályozna.
Maradj melegen!
A merülés előtti fagyoskodás többszöri merülés esetén súlyos gondot okozhat. Mindenki, aki már egyszer is visszabújt a vízbe, hogy felmelegedjen, tudja, hogy nem ritkán több testhőt lehet veszíteni a felszíni pihenők során, mint az azt megelőző merüléskor.
A szélfútta nedves ruhád igen jól tud hűteni. Amikor megkezded a felszíni pihenőt, vedd le vagy törölgesd szárazra a nedves ruhád és, hogy elrejtsd magad a szél elől, húzz fölé dzsekit vagy esőkabátot.
A fejed például az egész testfelületed 10%-át teszi ki, viszont a teljes hőveszteség 20-40%-ért felelős.
Ennek megvan a maga oka, mondja Dr. Paul Webb, aki a 60-as években, az amerikai tengerészetnél, egy évtizeden át hőveszteséggel kapcsolatos kutatásokat végzett és később fejezetet írt "Hőveszteség" címmel Bennett és Elliot Physiology and Medicine of Diving című könyve második kiadásában.
Webb az áthűlésről magyarázza: Az egész testet beborító, testfelszín közeli véredények leállnak, hogy a meleg vér ne hűljön ki, és megmaradjon a test hője. Viszont a fejen lévő véredények nem húzódnak össze, a fejbőrön lévő véredények nem állnak le. A szíved pumpálja a hőt a védtelen fejbőrhöz, azaz teljes gőzzel ki a tengerbe. A tenger miatt lehűlt vér visszakerül a testedbe és tovább hűti azt. A hasonlattal élve: A tested hőlovacskái kiszaladnak a karám nyitott kapuján.
Senki sem szereti a csuklyát, de ki lehet bírni benne. Az első lépés, Lang szerint, hogy megfelelő méretben szerezd be. Ha túl szűk, leszorítja és elzsibbasztja az állkapcsodat. Néhány búvár, mint például Dr. James Grier, az Észak Dakotai Állami Egyetem professzora, aki az államhoz tartozó befagyott tavakban merül és láthatóan még élvezi is, szívesen visel száraz ruhához való csuklyát még nedves ruhával együtt is, mert nem merev a gallérja (a gallér része rásimul a vállra) és könnyen mozgathatja benne a fejét. Kevésbé fagyos körülmények között megoldás lehet az arcrész kiszélesítése, hogy az állad szabadabban mozoghasson.A trópusokon a neoprén "fejdísz" a megoldás. (angol neve beanie. Ez egy sapkaszerû csuklya - a szerk.) Az áll alatti pánttal úgy illeszkedik, mint egy úszósapka. Mivel csak a koponyádat fedi, nem akadályoz a mozgásban, és valószínűleg meg is feledkezel arról, hogy rajtad van. Sokkal kevésbé ingerel, mint a teljes méretű csukja és betölti annak a szerepét.
Nedveset vagy szárazat?
Még egy kis lyukacska is nagy áramlást képes okozni, mert ahogy mozgatod a karjaidat és lábaidat a ruhád ráncait és redőit felgyűröd és elsimítod, pumpává változtatva azokat. Nem érzed, hogy kiáramlik a víz, mert már megmelegedett, pedig kijut és ellopja a tested hőjét.
Rés keletkezhet a nedves ruha cipzárjánál vagy egy szakadásnál, de a hővédelem leggyengébb pontja valószínűleg a nyaknál nem elég jól záró gallér. Általában a gallér nem zár jól és amikor csak előremozdulsz víz szivárog a ruhádba. Talán nincs is olyan nedves ruhában merülő búvár, aki ne érezte volna még a hátán végigcsorgó jeges vizet. A nedves ruha nyakánál különösen nehéz jól szigetelni, mivel szinte állandóan mozgatod a fejed, a nyakad és a vállaidat. A fejedet jobbra - balra mozgatva például felgyűröd a ruhát a nyakadnál, ami megemeli a ruha peremét és beengedi a vizet. Amikor a fejedet előrehajtva ellenőrzöd a konzolon a levegőfogyást a gallérod hátsórészét nyitod meg.
Szigetelés
Sok búvár tévesen azt hiszi, hogy a nedves ruha által benntartott melegvíz réteg segít megtartani a hőt, de ez nem így van. Az a helyzet, hogy a víz meglehetősen jól vezeti a hőt, például jobban, mint a gumi, és a vízréteg nélkül melegebben lennél. A legtöbb, amit erről a vízrétegről el lehet mondani, az az, hogy amikor már felmelegítetted, nem okoz már annyi kárt, mint amikor még hideg volt. Amit még érdemes izolációként figyelembe venni, az a levegő és néhány más gáz, mint pl. a nitrogén, és azt, hogy a neoprén összes szigetelése a benne elszórtan lévő kicsi buborékokban van. A neoprén maga csak a mátrix szerkezet, amiben a buborékok elhelyezkednek.
Szárazban merülni
Mi a legnagyobb korlátja? A neoprén összenyomódik és a benne lévő szigetelő buborékok lelapulnak, ha mélyre merülsz - még ha nem is annyira mélyre. A legtöbb nedves ruha vastagságának felét elveszíti az első 35 láb (kb. 11 m) mélyen. 90 láb (kb. 27,5 m) mélyen a 7 mm-es nedves ruha kevesebb mint 2 mm-esre zsugorodik, aminek nagy része gumi, és hiányzik belőle a szigetelő gáz. A nedves ruhák sekélyebb vízben a leghatékonyabbak.
Ezzel szemben a száraz ruha nem veszít a szigetelőképességébol a mélység függvényében, hiszen (önkéntelenül is) levegőt eresztesz bele a nyomás összelapító hatásának semlegesítésére. Ez olyan, mintha süllyedés közben újra felfújhatnád a nedves ruhád kis buborékait, de persze a száraz ruha esetében valójában az alatta lévő ruhákba fújsz levegőt. A ruházatod azért tart melegen, mivel a szövetekben megtartja a levegőt.Például 18 Celsius fok felett vékony kezeslábast hordhatnak, 18 fok alatt vastag melegítőt hordanak és, ha a víz hőmérséklete 15 fok alatt van, mindkettőt felveszik. A pólók, nadrágok és mellények újabb rétegeket alkothatnak. Száraz ruha alatt a pólótól a síruháig mindent hordhatsz.
A lebegőképességük más, a nedves ruhához képest sokkal fontosabb a száraz ruha megfelelő kisúlyozása (több súly kell a felhajtóerő kiegyensúlyozására). Több merülés esetében sem sokkal bonyolultabb kiszámolni a dekompresszió nélküli időket. A jutalom az, hogy tényleg melegen maradhatsz, 3-4 merülés után is és készen állsz még újabbakra. Még az Antarktiszon is. Michael Lang meséli, hogy a nedves ruhában merülő kutató búvárok annyira kimerültek, hogy vacsoránál majd beledőlnek a tányérjukba, míg azok, akik szárazruhában merültek, élénkek a vacsora alatt, és még vagy négy órát dolgoznak a mintáikkal a laboratóriumban.
Nedves ruhában csak akkor maradhatsz melegen, ha a víz nem túl hideg és nem túl mély. Lang határozottan állítja, hogy ma már nem kell merüléskor éreznünk a hideget.
Mi a hypothermia?
Egyszerűen az, hogy lehűl a tested, mondja Dr. Tom Neuman, a San Diego-i California Egyetem orvosprofesszora. Amikor lehűl a tested
35 Celsius fokos testhőmérséklet alatt először mérsékelt, majd súlyos hipothermiában szenvedsz. Abbahagyod a vacogást, még akár meleged is lehet, de a főbb szerveid már súlyos veszélynek vannak kitéve. Összezavarodsz, apatikus állapotba kerülsz, elálmosodsz és nem tudod koordinálni a mozgásod. A szívverésed lelassul és egyenetlenné válik. Végül kómába esel és jön a halál. Szerencsére ez azért nagyon valószínûtlen búvárkodáskor, hiszen a búvár, mire elkezd vacogni, szinte mindig véget is ér a merülés, felemelkedik és kimászik a vízből.
Forrás: www.scubadiving.hu
Megosztás:
